Fekete írisz
Füstös fogadóba tér be egy alak. Ruhája fekete, haja is az. A legjobb bérgyilkos, akit valaha hátán hordott a föld. Oldalán kardja lóg. Éles a pengéje, ám még sosem volt rá szüksége. Nélküle is képes ölni. Azért tért be ebbe a fogadóba hogy teljesítse a feladatot, amire felbérelték. A pulthoz lép. Kérdezgetni kezdi a csapost, afelől a fickó felől, aki halálra ítéltetett. A csapos persze mindent elmond, szószátyár, és mindenről tud még olyanról is, amiről nem kéne.
A kellő információk birtokában mely elvezeti őt egy asztalhoz s az asztalnál ülő társasághoz, rendel egy kupa sört a csapostól, s miután megkapja, oda battyog az említett asztalhoz.
- Üdv csatlakozhatom? - kérdezi meg az ott ülőket. Azok bólintanak, szeretik a társaságot, és egy új arc, ráadásul egy idegené sok újdonságot rejthet, történeteket a téli éjszakák közepette, a fogadóban, a barátokkal.
Miután leült az asztalhoz, bemutatkozik, majd neki is bemutatkoznak a társaság tagjai. Elmosolyodik, mikor meghallja a keresett személy szájából a nevet, mely a halál listáján szerepel hamarosan. De még nem tesz semmit, csak beszédbe elegyedik a többiekkel. Ráérősen, tudja jól, hogy nem menekülhet senki sem előle.
Mikor megunja a játszadozást, és beszélgetést a férfi felé fordul ki majd áldozata lesz, egyenesen a szemébe néz. Ki mondja a férfi nevét. S még egy mondatot.
- Halálraítélt, lásd a fekete íriszt - a férfi értetlen pillantásokkal nézi az idegent, ám hamar megérti, hogy nem menekülhet, nem is lenne ideje rá. Az idegen szemében az írisz normális színe lassan feketévé válik, s amint kékből eléri végül a feketét a halálraítélt, holtan zuhan a földre. Az asztalnál ülő többi ember hamar megérti, hogy nekik most gyorsan menekülniük kell, különben ők is csatlakoznak a társukhoz.
Nem is tart sokáig, míg kiürül az egész fogadó. Miután a társaság még élő tagjai fejvesztve és üvöltözve elrohannak követi őket a többi vendég is. Az idegen elővesz egy virágot a zsebéből, s a halott mellkasára fekteti, majd távozik, most már megint normális az íriszének színe a szemében.
A fekete a halál színe, mindig is az volt. Az elmúlásé a pusztulásé. Nyomában pusztulás jár. S mit utoljára lát a halálraítélt az a fekete írisz. A bérgyilkos védjegye a holttest mellkasán egy virág egy fekete írisz. |