"Ha átölel a csend, Rád gondolok
De lemondani rólad most még nem tudok!
Oly nehéz megszokni, hogy nem vagy velem
Nem beszélsz hozzám, nem mondod nevem
Nem csókol szád, nem ölel karod
boldogtalan legyek: mond ezt akarod?
Hogy fáj a magány: mondd nem érzed?
Nem hiányzom egy kicsit sem Neked?
Ne mondd, hogy nem! Úgysem hiszem
szeretned kell! Követelem
Csak szólj egy szót! Csak mindig valamit!
Mondd, hogy szeretsz másvalakit!
Csak szólj egy szót! Ne hallgass!
Mert a hallgatás borzalmas
Lemondani arról, kit a szív szeret
Ily áldozatot ember nem tehet!
miért van az, hogy nem szeretsz engem úgy, ahogy én Téged?
Lehet, hogy fogsz szeretni még?
Mikor engem a sírba tesznek
Odajössz a síromhoz és halkan mondod ezt:
miért nem szerettelek?
miért most jöttem rá, hogy szerettelek Téged"